Gyakran ismételt kérdések
Kíváncsi állítások, ellenőrizve
Rövid kérdések, gondos válaszok. Mindegyik megmutatja, hogy az állítás laboratóriumi eredményeken, mindennapi bemutatókon alapul-e, vagy szinte semmin.
Valódi a szemlélő-hatás?
laboratóriumi eredmény Igen, bizonyos értelemben. Darley és Latané 1968-as vizsgálatai azt mutatták, hogy az emberek kevesebbet és lassabban segítettek, ha úgy hitték, mások is tudnak segíteni. Egy 2020-as elemzés azonban, amely amszterdami, lancasteri és fokvárosi kamerafelvételeket vizsgált, azt találta, hogy a nyilvános konfliktusok mintegy kilenc tizedében legalább egy járókelő közbeavatkozott. Tovább olvasom
Csak az agyunk 10%-át használjuk?
népszerű, alá nem támasztott állítás Nem. Az agyi képalkotás azt mutatja, hogy a nap folyamán minden terület aktív, és szinte bármely terület sérülése hatással jár. Az állításnak nincs nyomon követhető tudományos eredete.
A kommunikáció 93%-a nonverbális?
népszerű, alá nem támasztott állítás Nem. A 7-38-55 felosztás Albert Mehrabian 1967-es, egyetlen szavakat vizsgáló kísérleteiből származik, amelyekben eltérő hangsúllyal vagy kifejezéssel hasonlították össze őket. Mehrabian kijelentette, hogy ez nem vonatkozik a kommunikáció egészére. Tovább olvasom
Felismerhetsz hazudozót a szeméről vagy az idegeskedéséből?
metaanalízis Nem megbízhatóan. Bond és DePaulo 2006-os metaanalízise szerint az átlagos pontosság körülbelül 54%, ami csak valamivel a véletlen szint felett van. A legtöbb testi jel, köztük a tekintetkerülés is, gyenge vagy nincs összefüggésben a hazugsággal.
Úgy működik az emlékezet, mint egy videofelvétel?
laboratóriumi eredmény Nem. Bartlett (1932) munkájától Loftus és Palmer (1974) vizsgálatáig, valamint a DRM-szólistákig (1995) az derül ki, hogy az emlékezet az előhíváskor épül újra, és képes beépíteni a későbbi információkat. Tovább olvasom
Megváltoztatja a hatalmi pózolás a hormonszintedet?
sikertelen megismétlés A 2010-es eredeti hormonális megállapítást egy nagyobb, 2015-ös megismétlés nem erősítette meg. Lehet, hogy az önbevallott erőérzetre gyakorolt kisebb hatás létezik.
Mi a replikációs válság?
Arról van szó, hogy sok közzétett eredmény nem jelenik meg újra, amikor a vizsgálatokat megismétlik. 2015-ben az Open Science Collaboration 100 pszichológiai vizsgálatot ismételt meg, és nagyjából 36% újra statisztikailag szignifikáns eredményt hozott. Azóta gyakoribbá váltak a nagyobb mintán végzett vizsgálatok, az előregisztráció és az olyan többlaboros projektek, mint a Many Labs.
Érvényesek még a Milgram- és a Stanford-börtönkísérletek?
Milgram fő megállapítását, miszerint a tekintélyi nyomás arra késztetheti az embereket, hogy lelkiismeretükkel ellentétesen cselekedjenek, részben alátámasztja Jerry Burger 2009-es megismétlése, bár az eredeti arányokról vita folyik. A Stanford-börtönkísérletet ma már széles körben inkább bemutatóként, nem kontrollált kísérletként tekintik, Thibault Le Texier 2019-es levéltári kritikáját követően.
Kipróbálhatom ezeket a kísérleteket a barátaimon?
mindennapi bemutató Maradj alacsony tétű megfigyelésnél, olyan emberekkel, akik beleegyeznek a részvételbe. Kerüld a megtévesztést, a megszégyenítést és a nyomásgyakorlást. És ne feledd: amit észreveszel, az egy jobb kérdés kiindulópontja, nem bizonyíték.
Ad a site pszichológiai tanácsot?
Nem. A Brainpicnicfrenzy a kutatási eredményekről szóló ismeretterjesztő oldal. Ha az emlékezeted, a hangulatod vagy a viselkedésed miatt aggódsz, fordulj képzett egészségügyi szakemberhez.
Hiányzik egy kérdés?